A falu központjában helyezkedik el az 1780-ban épített, késő barokk stílusú római katolikus templom, amelyet 1909-ben bővítettek. Titulusa: Szent László király.
Szabadon álló, keletelt, kereszthajós, Ny-i homlokzati tornyos, nyeregtetős templom, a keresztszárak összemetsződésében huszártoronnyal. A szentély és kereszthajó szárai poligonális záródásúak, K-i oldalukhoz sekrestye és oratórium kapcsolódik. A Ny-i homlokzat szélső tengelyeiben félköríves záródású szoborfülkék, evangélista szobrokkal. Cseh-, és csehsüveg boltozatos hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. Falképek: 1883 (Éder Kálmán), 1925: (Kuczka Mihály, Wittner Ferenc). Festett üvegablakok: 1909 (Emerich Zeller). Berendezés: jellemzően 19. század vége, 20. század eleje; szószék: 1880 (Hensch Ignác, Maiböhm József); fogadalmi szobrok: 1905 (Josef Schmolz, St. Ulrich in Gröden; Heckenast János, Szombathely). Épült 1780-ban, 1877-ben kisebb átalakításokat végeztek rajta, a tornyot megerősítették, meghosszabbították a karzatot, új ablakot vágtak (építész: Hunyadi Antal). 1909-ben ismét bővítették (építész: Petrovácz Gyula). A templomkertben: Szentháromság-szobor, 19. század; első és második világháborús emlékmű.
Egyhajós, homlokzati középtornyos barokk templom. A templomfej háromkaréjos, a karéjok kívülről sokszögű, belülről félköríves záródásúak. Az épület lemezfedésű.
Homlokzata kétszintes, a középen levő bejárati kapu fölött szegmentíves zárású ablak nyílik, mellette kétoldalt a széleken egy-egy félköríves zárású szoborfülke, bennük Szent János és egy másik evangélista szobra. Az épületen lábazat és egyrészes koronázópárkány fut körbe, a homlokzaton efölött attika emelkedik, amit szintén egyrészes párkány zár le, s efölött a torony két szintje. A torony tengelye a homlokzat teljes magasságában enyhén előrelép. A külső falakat felül ívesen levágott sarkú, bemélyülő faltükrök tagolják, a szegmentíves záródású, szalagkeretes, könyöklős ablakok ezekben helyezkednek el. A torony első szintjét ovális, a másodikat állótéglány alakú félköríves záródású ablak tagolja, alatta mellvédkorlát; háromrészes párkánynak képszékében óra van mind a négy oldalon
.
Anyakönyvek kereszteltekről, halottakról 1735-től, házasultakról 1737-től.
Gara már III. Endre király idejében plébánia volt, a ki Garát "cum ecclesia", tehát a hozzátartozó kegyúri joggal együtt Keme fia Kelemen és Poch fia Mihálynak adományozta. Szomszédságában feküdt az 1526 után eltűnt Aranyán plébánia. Első temploma vályogból volt, nádfedéllel. Mostani templomát Grassalkovich herczeg építtette 1780-ban Szent László tiszteletére 34×14 m terjedelemmel.Földesura és kegyura 1750-től Grassalkovich herczeg volt.
1871-ben a község megváltotta s a birtokkal a kegyúri jogot is átvette, melyet ő felsége 1877-ben 3843. sz. a. hivatalosan is a hitközségre ruházott. Az autonóm hitközség megválasztott képviselői útján hármas érseki jelölés mellett gyakorolja a plébánosválasztást. A lelkészkedést a török idő alatt a bajai ferencziek végezték, 1735-ig szintén a bajai illír plébánia filiálisa. Plébániáját 1735-ben szervezték, 1804-ig csak mint adminisztratúrát töltötték be.
Anyakönyvei 1735-től kezdve vannak. A hívek száma 1781-ben 1149, 1908-ban 4130. Adminisztrátorok: 1735-38 Knezovits Antal, 1738-48 Pasztorcsics Miklós, 1748 Norsich Imre, 1754-57 Miatovics György, 1758-73 Haller Péter, 1774-82 Ikotits Bazil, 1782-90 Herczeg Antal, 1791-1800 Szentivánszky Maximilián, 1801-03 Miletics Márton. Plébánosok: 1804-47 Simonyi Elek, 1848-63 Kirschbaum András, 1864-74 Fontányi Alajos, 1875-77 Mezey Ignácz, 1878-1906 Ribovicz András. 1807-től Baszler István.
Az Élő Rózsafüzér-Társulat a következő helyeken alakúlt meg: Csurog 345, Tiszakálmánfalva 202, Futak 737, Titel (1888 óta) 60, Ókér 74, Zsablya 145, Újvidék 510, Borócz 195, Palánka (1895 óta) 1080, Bácstóváros (1899 óta) 322, Dunabökény 330, Topolya, Kishegyes, Bácsgyulafalva, Bácsszentiván 315, Szilágyi 235, Szond (1900 óta) 615, Militics 930, Dernye, Hódság (1895 óta) 740, Felsőszentiván (1889 óta) 250, Kúnbaja (1902 óta) 270, Szilberek (1899 óta) 330, Bácsbokod 340, Bátmonostor 150, Borsód 120, Nagybaracska (1857 óta) 720, Jánoshalma (1886 óta) 885, Őrszállás 495, Ószivácz 173, Veprőd (1899 óta) 420, Kuczora (1886 óta) 105, Regőcze 350, Küllőd (1904 óta) 260, Dávod 988, Csátalja (1906 óta) 225, Herczegszántó (1899 óta) 60, Gara 930 és Körtés 90 taggal.
A templom tornya már messziről látható
A templom bejáratával szemben áll a Székely kapu.
Az itt élő Nemzetiségek összefogását szimbolizálja a "Nemzetiségek együtt" című szobor kompozíció.
Millenniumi Emlékmű
A világháború emlékműve
A Határőr Hősök emlékművének avatása
