Gara. Igen régi helység a bajai járásban. Már III. Endre korában 1290-ben találkozunk a nevével. III. Endre ugyanis Keme fiát Kelement és Poch fiát Mihályt, eredetileg várjobbágyokat, felszabadítván, Gara nevû birtokot (possessionem seu terram Gara cum ecclesia) minden jövedelmével nekik adományozta. 1334-ben Garai Péter és három rokona e birtokukat eladták Becsei Imre fiainak: Tõttös-nek és Vesszõs-nek. 1342-ben a hájszentlõrinczi prépost Tõttösnek Gara birtokán hatalmaskodott. 1353-ban Jobbágyi Nagy István hatalmaskodott Tõttösnek Garai jobbágyain. 1359-ben Tõttös még életében Klára nevû leányának adta Garát, a ki viszont sógornõinek Magónak és Klárának adományozza. Herczeg Péter a Bodrogban tartani szokott vásárokat 1366-ban Daut-ba tette át 84s így a szomszédos Garában tartott vásárokat károsította. Tõttös fia László e miatt 1366-ban panaszt emelt és a kereskedõnépet Dautról Garába hajtotta. 1384-ben Nawalyad és Gara közvetetlen egymás mellett említtetnek, Herczeg Péter és Tõttös L. birtokaiként. 1400-ban Tõttöst újra beiktatják Gara birtokába. 1402 és 1406. években is Tõttös-birtok. 1413-ban Garai nádor Tõttös Lászlót Gara és Kajánd birtokaiban ama határok között, a mint azokat a kalocsai káptalan megjáratta, Kajándi Pál özvegye ellentmondásai ellenére beiktatta. Az 1520 és 1521. évi Bodrog vármegyei tizedjegyzékben Mátéháza, Tárnok után Gara is fel van sorolva. 1574-ben Gara a Tõttösök egyéb birtokaival már régebben a Kisvárdai család birtokába kerûlt örök szerzés czímén s ezek most birtokaik elfoglalása ellen tiltakoznak. 1598-ban Esztergom a törököktõl a császár kezébe kerûlvén, ez az elpusztított néptelen vidéket be akarja telepíteni s evvel Pálfy Miklós esztergomi várparancsnokot bízta meg, a ki többi között e czélra a török hódoltságban levõ szerbeket is magához édesgette. Bácskának felsõ részét, a régi Bodrog vármegyét majdnem tisztán szerbek lakták s ezek igen sok helységbõl fel is költöztek. A kiköltözött falvak sorában volt Gara is. 1641-ben Gara Milojkovics Miklós birtokába jutott, 1642-ben pedig ugyanezeket, nádori adomány útján Aszalay Istán és Komjáthy Ábrahám kapták. Milojkovics ez ellen 1643-ban tiltakozik. 1663-ban Bory Mihály, Dvornikovics Miklós és Szalatnyai Horvát György bevezettetnek Katymár, Legyen és Gara falvak, Tompa, Máda, stbi puszták birtokába. 1679-ben az érseki adójegyzékben Gara is fel van sorolva. 1712-ben nádori adományozás útján Urbanecz Mátyás kapja Gara pusztát. 1724-ben a bajaiak bérlik Garát. 1727-ben a Baja város pusztája volt Gara, a hol 200 adófizetõ lakott. 1727 márczius 30-án Czobor Márk kapta a bajai uradalmat s ebben Garát is, a mely eddig Billard-nak volt bérbeadva. 1729-ben Czobor a bajai uradalmat Garával együtt négy évre Radics János alispánnak adta bérbe. 1735-ben Garán róm. kath. lelkészséget szerveztek s ekkor templomot is építettek vályogból. A Szent-László tiszteletére szentelt mostani templom 1780-ban épûlt. 1741-ben Czobor bajai uradalmát, így Garát is, báró Vajaynak adta el, a ki 1747-ben báró Orczyt is társúl fogadta. 1750-ben a kamara a bajai uradalmat Grassalkovichnak adta el. 1772-ben kelt tót szövegû urbárium szerint Gara Grassalkoviché. Mostani nagyobb birtokosai Gatti Mihály és id. Zomborcsevits Antal. A lakosok olvasókört és temetkezési egyesületet tartanak fenn. A község határa 10,262 kat. hold. Ebbõl a községé 561 hold, a járás-társulaté 474 hold. Garán az 1900. népszámlálás szerint volt 3898 lélek 752 házban. Anyanyelv szerint: 91 magyar, 2575 német, 1229 bunyevácz. Vallás szerint 3878 róm. kath., 21. izr. stb. A posta, távíró és a vasúti állomás helyben van. A községgel több elpusztúlt község volt határos a mohácsi vész elõtt. Ezek közûl: Bark községnek nagyobb jelentõsége alig lehetett. Okleveles emlékeink csak a Barki nevû nemesek nevében utalnak a falura, melyrõl 1384-ben egy és a XV. században több oklevél tesz említést. A Barkiak egy része a Szõllõsi elõnevet használta, a többiek Piski, Aranyani és Szentmiklósi elõnévvel szerepelnek a XV. század egyes idõszakaiban. Birtoka lehetett a faluban a Bartáni családnak is, mely 1466-ban Barki elõnévvel tûnik itt fel. A másik falu Benye (Benyõ vagy Bénye). Okleveles nyomára 1345-ben akadunk, a mikor a bátai apát a Benye nevû birtokot a Bátmonostori Tõttös-öknek engedte át. 1384-ben a bátai apát tiltakozik az ellen, hogy Herczeg Péter, a Tõttös László engedelmével, az apátság bényei birtokából egy részt elhatároltatott. Ez az adat említi elõször, hogy e faluban a Szekcsõi Herczeg családnak is volt birtoka. A mohácsi vész után a Herczegek kezén találjuk, 1535-ben Horváth János és családja, a Herczegek utódai, tiltakoznak az ellen, mert néhai Herczeg Pál birtokait, melyekre õk tartanak jogot, Herczeg György el akarja adni Werbõczinek. - A harmadik helység Beszen, melyrõl már III. Endre korából van adatunk, a mikor Bezun alakban szerepel a neve. Csánki a kismartoni levéltárban, 1333-ban, Besen nevére akadt. A helység birtokviszonyairól adatunk nincsen; a kalocsai káptalannak 1308-ból kelt átiratában csak a Gara nevû birtok tõszomszédjaként emlékezik meg róla. - A negyedik eltûnt helység Kajánd volt. Ez a XV. század elején a Bartáni családé volt, de 1430-ban a Maróthiaké lett. A Kajándi család névadó községe. 1482-ben a Harasztiak elõneveként is szerepelt. Már 1400-ban egyházas község volt és Egyházaskajánd néven is szerepel. - Az ötödik falu, mely e tájon elpsztúlt, Timak. Ez 1466-ban a Tõttösöké, majd a Várdaiaké volt. Késõbbi sorsa ismeretlen. 89A hatodik eltûnt falu: Nyavalyád, 1351-1384 között a szekcsõi Herczeg családé volt.
Az 1940-es években a Sóstó és a belvíz levezetéséhez mély elvezetõ árkot ástak, ahol a valamikori település nyomaira bukkantak. Ásatásra, a település maradványainak feltárására nem került sor, pedig sok mindent megtudhatnánk eleink történelmérõl. Viszontagságos évszázadok után, a török hódoltság idején, 1598-ban sok lakosa a császári fennhatóság alatt álló Esztergomba költözött. Gara a bajai uradalom részeként 1727-ben a Czobor nemzetség tulajdonába került, majd 1750-ben a kamara Grassalkovich Antalnak, Baja földesurának adományozta. A lélekszám 1870-ben 3878, ami 1941-re 3941-re nõtt. A csökkenés akkor kezdõdött, amikor a német nemzetiségûek 37 százalékát, 990 fõt kitelepítették a II. világháború után, körülbelül 400 lakost pedig "málenkij robotra" hurcoltak el. Öt bukovinai falu (Andrásfalva, Fogadjisten, Hadikfalva, Istensegíts, Józseffalva) székelyeit viszont 1941-ben a Délvidékre telepítette át a kormány, innen egy részüket Észak-Bácskába. Garára nagyobbrészt Hadikfalváról, Istensegítsrõl és Fogadjistenrõl érkeztek bukovinai székelyek. 1947-ben a lakosságcsere-egyezmény következtében felvidéki magyarokat, szlovákokat telepítettek Garára. Ekkor a népesség száma 4534 fõre nõtt, ez volt Gara legnagyobb lélekszáma, innen folyamatosan ismét csökkent.2001-ben már csak 2683 fõt számláltak.

Gara egyház.
Gara már III. Endre király idejében plébánia volt, a ki Garát "cum ecclesia", tehát a hozzátartozó kegyúri joggal együtt Keme fia Kelemen és Poch fia Mihálynak adományozta. Szomszédságában feküdt az 1526 után eltûnt Aranyán plébánia. Elsõ temploma vályogból volt, nádfedéllel. Mostani templomát Grassalkovich herczeg építtette 1780-ban Szent László tiszteletére 34×14 m terjedelemmel.Földesura és kegyura 1750-tõl Grassalkovich herczeg volt.
1871-ben a község megváltotta s a birtokkal a kegyúri jogot is átvette, melyet õ felsége 1877-ben 3843. sz. a. hivatalosan is a hitközségre ruházott. Az autonóm hitközség megválasztott képviselõi útján hármas érseki jelölés mellett gyakorolja a plébánosválasztást. A lelkészkedést a török idõ alatt a bajai ferencziek végezték, 1735-ig szintén a bajai illír plébánia filiálisa. Plébániáját 1735-ben szervezték, 1804-ig csak mint adminisztratúrát töltötték be.
Anyakönyvei 1735-tõl kezdve vannak. A hívek száma 1781-ben 1149, 1908-ban 4130. Adminisztrátorok: 1735-38 Knezovits Antal, 1738-48 Pasztorcsics Miklós, 1748 Norsich Imre, 1754-57 Miatovics György, 1758-73 Haller Péter, 1774-82 Ikotits Bazil, 1782-90 Herczeg Antal, 1791-1800 Szentivánszky Maximilián, 1801-03 Miletics Márton. Plébánosok: 1804-47 Simonyi Elek, 1848-63 Kirschbaum András, 1864-74 Fontányi Alajos, 1875-77 Mezey Ignácz, 1878-1906 Ribovicz András. 1807-tõl Baszler István.
Az Élõ Rózsafüzér-Társulat a következõ helyeken alakúlt meg: Csurog 345, Tiszakálmánfalva 202, Futak 737, Titel (1888 óta) 60, Ókér 74, Zsablya 145, Újvidék 510, Borócz 195, Palánka (1895 óta) 1080, Bácstóváros (1899 óta) 322, Dunabökény 330, Topolya, Kishegyes, Bácsgyulafalva, Bácsszentiván 315, Szilágyi 235, Szond (1900 óta) 615, Militics 930, Dernye, Hódság (1895 óta) 740, Felsõszentiván (1889 óta) 250, Kúnbaja (1902 óta) 270, Szilberek (1899 óta) 330, Bácsbokod 340, Bátmonostor 150, Borsód 120, Nagybaracska (1857 óta) 720, Jánoshalma (1886 óta) 885, Õrszállás 495, Ószivácz 173, Veprõd (1899 óta) 420, Kuczora (1886 óta) 105, Regõcze 350, Küllõd (1904 óta) 260, Dávod 988, Csátalja (1906 óta) 225, Herczegszántó (1899 óta) 60, Gara 930 és Körtés 90 taggal.

VASÚT
A baja-zombor-újvidéki h. é. vasút hossza 145 km.; megnyílt 1895 szeptember 14-én. E vonal mentén a következõ állomások vannak: Baja, Baja-szállásváros, Vaskút, Gara, Regõcze. Õrszállás, Körtés, Gádor, Magyarút, Nenadics, Zombor, Zombor-vásártér, Fernbach-szállás, Zsarkovácz, Sztapár, Szilberek, Militics, Hódság, Paripás, Perrag, Pelvay-szállás, Szépliget, Bulkeszi, Petrõcz-Dunagálos, Ófutak, Chotek-puszta és Újvidék. Baja és Zombor között naponta 2 személy és 4 vegyes vonat, Zombor és Újvidék között naponta 4 személy- és 2 vegyesvonat közlekedik. A baja-zombor-újvidéki h. é. vonalon szállítottak 689.600 személyt és 116.100 tonna teherárút. Személyszállítás után befolyt 421.300, teherárúk után 402.800, összesen 824.100 K. A Bács-Bodrog vármegyei h. é. vasutakon szállítottak 1,023.000 személyt és 115.900 tonna teherárút. Személyszállítás után befolyt 728.900, teherárúk után 545.300, összesen 1,274.200 K. A kiskúnhalas-regõczei h. é. vonalon szállítottak 191.400 személyt és 54.400 tonna teherárút. Személyszállítás után befolyt 144.900, teherárúk után 146.400, összesen 261.300 K. A hegyesfeketehegy-palánkai h. é. vonalon szállítottak 178.900 személyt és 40.000 tonna teherárút. Személyszállítás után befolyt 111.500, teherárúk után 113.800, összesen 225.300 K. A szabadka-gombos-palánkai h. é. vasut adatai, az üzemidõ rövidsége miatt, ezuttal még nem jöhettek számításba. Tehát a vármegye területén levõ helyi érdekû vasutak szállítottak összesen 2,082.900 személyt és 326.400 tonna teherárút. A személyszállítás után befolyt 1,376.600, a teherárúk után 1,208.300, összesen 2,584.900 K. Ez adatok alapján az évi átlagos bevétel km.-ként 3288 korona.

Ugyancsak a besenyõk emlékét õrzi Beszen (Bezun) falu is, mely III. Endre királynak az irat keltét meg nem jelölõ oklevelében, Gara helység tõszomszédjaként szerepel. Ezt az adománylevelet a kalocsai káptalannak 1308-ban kelt átíratából ismerjük. (Zichy család okm t. I. 101. l.) E helység neve elõfordúl egy 1333-ban kelt oklevélben is.

Mikor 1665-ben Lipót király, Szelepcsényi György, kalocsai érsek kérésére, az érsekség birtokaira új adománylevelet állított ki, az adománylevélben számos bács-bodrogvármegyei helységnevével találkozunk. A vármegye nevének megemlítése nélkül a következõ bács-bodrogvármegyei helységek fordulnak elõ az adománylevélben: Alsó-Roglatitza, Baratska, Bajsa, Bajmok, Batzkoth, Bérek, Chavoly, Chatalia, Dautho (Dautova) Felsõ-Roglaticza, Gara, Ivánka, Katzmár Koluth, Mélykút, Mátéháza, Pandúr, Rim, Rigitza, Tavankút, Vaskút, Zobnyatitz, Zidovitz. Bács vármegye területéhez sorolja az adománylevél a következõ helységeket: Csicso, Csekõháza, Czorva, Bratiovich, Bács, Bereg, Bozie, Böször, Aranyhalma, Dautova, Doroszma, Egres, Györk, Ötömön, Fatous, Felhegyes, Götze, Gozpodinetz, Monostor, Moly, Militits, Velkopolya, Olasz-Béregh, Padevo, Petrovoszello, Rasztinya, Szonta, Szent-Péter, Sóshalma, Szent-Mihály-Teleke, Tóth-Monostor, Vizes, Vindvár, Mada, Ivánka. Bodrog vármegyéhez csupán a következõ helységeket sorolja az adománylevél: Feköd, Garab, Halmad, Igor, Korpád, Kis-Hartha, Péter-Váradja, Theköd. (Katona: Historia Metrop. Colocensis Eccl. II. 90.) Nyilván akkoriban nem is tudták, hogy ezek a helységek hol feküsznek, csupán a régi oklevelekbõl böngészték ki az egyes helyneveket. Különös figyelmet érdemel az adománylevél záradéka. Ebben Lipót király meghagyja a nyitrai, selyei, kistapolcsányi, lévai, korponai, füleki, kékkõi, garamszentbenedeki és ónodi várkapitányoknak, hogy a kalocsai érseket az elõsorolt helységek és fekvõségek birtokában, "contra quosvis violentos impetitores, turbatores et damnificatores, signantes vero milites" megvédelmezzék.

Gara és a Duna
A Dunának ujabb ága volt a mai ingoványsor, mely az elõbbenitõl nyugatra Bugyi, Peszér, Adacs és Izsáknak haladva a Kolumtóban éri végét, melynek nyugati karját az Ürjeg képezi; ez Sabadszállás, Fülöpszállás, Akasztó, Kis-Kõrös, Hajós, Nádudvaron át Szt.-Istvánig követhetõ. Kun-Szt.-Miklóson a Bak-ér megy át; Paksirányában a mai Dunától 20 kmre Kis-Kõrösnél látszik a régi meder, mely egyúttal a széles árterület szélétképezi; alább pedig a mohácsi folyószakasztól 26—35kimre keletnek Gara mellett fekvõ Soliti-tó nem egyéb, mint a Dunának egyik maradványa. Mindez arra mutat, hogy itt hajdan a Duna egy ága volt, mely ezelõtt 50—6 0 évvel is folyam mederidomú , hosszannyúló, állandóvizû tónak, alul világosan észlelhetõ közlekedése volt a Dunával. 1892

1595
Gara (Gazza), 58 kathólikus ház volt, templom itt nem állt fenn , a hívek Szántovára jártak templomba ,

A község története évszámokban

- 1290.         III. Endre felszabadítja két várjobbágyát, Keme fiát, Klementet és Poch fiát, Mihályt, és a Gara nevû birtokot minden jövedelmeivel nekik adományozta
- 1334.         A települést Garai Péter eladta Becsei Töttösnek és Vesszõsnek
- 1359.         Gara Becsei Töttös lányának Klárának a tulajdonába kerül
- 1366.         Garán járt kereskedõket úton hazafelé útonállók kirabolják
- 1526.         Az elsõ bunyevácok letelepedése, IV. Béla király kísérõiként érkezhettek.
                   A Gyöngyösi Ferencesrend kolostorának okirata szerint a bunyevácok 18 ferencesrendi szerzetes vezetésével költöztek Szabadkára, kiknek egy része Bajára
- 1574.         A falu a Kisvárdai család tulajdona
- 1590.         Az adójegyzék szerint Garának már 25 adózó háza van
                    A török hódoltság idején Gara község a zombori deftenderhez tartozott.
                   A török, majd a kuruc idõkben a falut szétrombolták, a lakosság elmenekült vagy elpusztult.
                   A jelenlegi település csak a török hódoltság megszûnése után alakult ki.
- 1598.         A török hódoltság idején Gara szerb lakossága Esztergomba vándorol
- 1635-41.    Eszterházy Miklós a falut Urbanec Mátyásnak adományozza
- 1641.         Milojkovics Horvát Miklós tulajdona lesz a falu
- 1642.         Aszalay István és Komjáthy Ábrahám kapják meg a falut
- 1663.         Bory Mihály és Horváth György birtoka lesz
- 1703-11.    A kuruc idõkben teljesen lerombolják a falut
- 1712.         Nádori adományozás útján Urbanec Mátyásé lesz Gara puszta, de az teljesen lakatlan.
                   Ekkor 5 kis falu határolta: Bark, Beszen, Kajánd, Tinak, Nyavajád
.                  A török hódoltság alatt tönkre mentek és nem is épültek újjá.
- 1724.         Mária Terézia uralkodása idején történik Gara betelepítése szerbekkel és bunyevácokkal
- 1727.         A község, a bajai uradalom részeként Czobor Márk tulajdonába kerül. Lakosai száma 200 fõ.
- 1731.         A falu lakosainak száma már 277, és innen rohamosan gyarapodik
- 1734.         Mária Terézia németeket telepít a faluba
- 1735.         Templom épül vályogból, és a község lelkészséget kap
- 1741.         A község tulajdonosa a Vajai család
- 1747.         Orczy Lõrinc zálogba birtokolja Garát Czobor Józseftõl
- 1750.         A királyi kamara Grassalkovich Antal baja földesurának adományozza a falut
- 1755.         Megindul a gyermekek tanítása az akkori sekrestyés, Gogrinyi János vezetésével
- 1762.         A tanítást Bary János vállalja, aki közjegyzõként is tevékenykedik
- 1763.         A gyermekek tanítását Tubics Antal veszi át
- 1770.         Garának már 1888 lakója van
- 1780.         Felépül, a falu késõ barokk stílusú, római katolikus temploma.
                   Titulusa: Szent László király. Búcsújárás: június 27-e

Gara község térképe 1783-ból

- 1800.         Megszervezik az elsõ hivatalos tanítói állást
- 1866.         Kolera járvány pusztít a faluban
- 1870.         A falunak már 3878 lakója van
- 1872.         Négy tanítói állást szerveznek a faluban
- 1880.11.09.07.50 órakor földrengés rázza meg a falut

Gara község térképe 1861-bõl

- 1883.07.03.Orkánszerû vihar tombol végig a falun.
                   A legidõsebb ember sem látott hasonlót.
                   Fákat csavart ki, tetõket sodort el és elgörbítette a templom tornyát is.
- 1884.         Kohn József az egyháznak ajándékozza kocsmáját és mészárszékét iskolai célra
- 1894.         Megkezdték a Baja-Újvidék vasútvonal építését
- 1894.         A Kohn féle kocsmát végleges formában átadták iskolai célra, 4 tanteremmel és két tanítói lakással
- 1895.         Postahivatalt kap a község két postáslány tevékenységével
- 1895.01.04.Garára berobogott az elsõ vonat

- 1895.10.01.Bevezették a kötelezõ polgári házasságot és az anyakönyvezést
- 1896.05.02.Milleneumi ünnepséget tartanak a faluban
- 1897.         Megalapítják a falu elsõ gyógyszertárát
- 1897.11.22.Elkészül a mûút a vasúttól a községházáig
- 1899.07.10.Megalakul az Óvoda Boross Anna óvónõ vezetésével
- 1900.         Tagosítás kezdõdik Gara határában
- 1906.         A munkanélküliség és az alacsony bérek miatt a német férfiak munkára Németországba mennek.

-                   Az uradalmi cselédek a községben béremelési mozgalmat folytatnak
- 1907.         A Gégner féle malom õrölni kezdett

- 1908.         Tovább bõvül a templom grof Tubics Mária támogatásával
- 1918-21.    Szerb közigazgatás alatt állt a község
- 1924-25.    Felépült a mûút Gara és Baja között
- 1925.         Giese Fülöp megkezdte az elsõ mozi mûködtetését

- 1925-26.    Elkészül a mûút Gara és Csátalja között
- 1927.         Lecsapolták a Sóstót. 427 khold föld vált így mûvelhetõvé
- 1929.         Új emeletes iskola épült tornateremmel

Az új emeletes iskola építése és tanulók 1929-bõl

- 1930.         Létre jött a Zárda iskolai célra, egy bunyevác és egy német osztállyal
- 1934-35.    Elkészült a Gara és Bácsszentgyörgy közötti mûút

Kisiparosok Egyesülete 1935 Gara

- 1936.         Világosság lett a faluban, hiszen bevezették a villanyáramot
- 1940.         Bácsszentgyörgyöt Garához csatolják. Eddig Nagybaracskához tartozott
- 1944.10.18.Garát felszabadítják a szovjet csapatok
- 1945.04-05.Megkezdõdik a földosztás a faluban

- 1946.02.01.200 székely érkezik Dél-Bácskából
                   Július 3. Gyomáról tiszántúli telepesek érkeznek Garára
                   Szeptember1. Önálló iskolaként kezdi a tanévet a bunyevác tagozat
- 1945-46.    990 fõ német kitelepítése Németországba
- 1948.         Az iskola államisítása
- 1949.         Megalakul a Fürst Sándor és a Vörös Csillag termelõszövetkezet, valamint Állami Gazdaság

- 1951.06.01.Megalakul a garai faipari KTSz
- 1954.07.07.Létrejött az Iskolai Napközi Otthon
- 1955.         Önálló iskola lett a Német tagozat
- 1957.         Megszüntették a Határõr laktanyát
- 1958.         A HÖR laktanya helyén EÜ Gyermekotthont hoz létre a BKM Tanács
- 1959.         Megalakítják a Kossuth és a Partizán Tsz-t
- 1960.         Megalakul a községi bölcsõde
- 1963.         Községi Vízmûtársulás alakul a falu vezetékes ivóvíz ellátására, közkifolyókkal
- 1964.         Az ÁFÉSZ áruházat épít
- 1966.         Leállítják a malom mûködését
- 1967.08.13.Garát Határõrközséggé avatják
- 1970.02.02.Megnyílik a német nyelvû óvoda Osztrogonácz Antalné vezetésével
- 1971.11.15.Megszüntetik a vasutat Gara és Baja között
- 1970.         A lakosság létszáma 3408, ebbõl aktív keresõ: 1649 fõ
- 1971.         Létrejön a Férfi Fehérnemû Gyár Garai egysége

- 1973.03.01.Tanácselnök Zegnál Márk (1984 március 15-ig)
- 1973.         Központi buszváró épül

- 1974-75.    A Központi Óvoda bõvítése
- 1974-78.    Ravatalozó épült.
                   Társadalmi összefogással kövesút lesz minden utcában.
                   Társadalmi összefogással kiépítik a járda rendszert
- 1976.         A Csátaljai DÉMÁSZ segítségével korszerûsítik a villamos hálózatot, és a közvilágítást neonra cserélik
- 1978.03.01.A Férfi Fehérnemû Gyár átalakul FÉKON-á
- 1979.05.01.Szennyvíztisztító telepet kap a község
- 1981.         Az Igali csatorna kotrása és a belvíz elvezetõ árkok rendezése
- 1982.06.26.A Tanácsháza gazdasági része és a Tûzoltószertár leég
- 1983.         Felújítják az Iskola alsó tagozatát
                   Édességipari üzem kezdi meg mûködését
                   Elkészül a hydroglóbusz korszerû víztisztító berendezése
                   Szervezett szemét elszállítás megszervezése
- 1984.         Az EÜ gyermekotthon bõvítése 120 ágy és 210 fõ gondozott részére
                   Elkészült a gyógyszertár korszerûsítése
- 1984.03.15.Tényi Antal tanácselnök
- 1985.         Elkezdõdik a Mûvelõdési ház és az új Posta hivatal építése