Gara. Igen régi helység a bajai járásban. Már III. Endre korában 1290-ben találkozunk a nevével. III. Endre ugyanis Keme fiát Kelement és Poch fiát Mihályt, eredetileg várjobbágyokat, felszabadítván, Gara nevű birtokot (possessionem seu terram Gara cum ecclesia) minden jövedelmével nekik adományozta. 1334-ben Garai Péter és három rokona e birtokukat eladták Becsei Imre fiainak: Tőttös-nek és Vesszős-nek. 1342-ben a hájszentlőrinczi prépost Tőttösnek Gara birtokán hatalmaskodott. 1353-ban Jobbágyi Nagy István hatalmaskodott Tőttösnek Garai jobbágyain. 1359-ben Tőttös még életében Klára nevű leányának adta Garát, a ki viszont sógornőinek Magónak és Klárának adományozza. Herczeg Péter a Bodrogban tartani szokott vásárokat 1366-ban Daut-ba tette át 84s így a szomszédos Garában tartott vásárokat károsította. Tőttös fia László e miatt 1366-ban panaszt emelt és a kereskedőnépet Dautról Garába hajtotta. 1384-ben Nawalyad és Gara közvetetlen egymás mellett említtetnek, Herczeg Péter és Tőttös L. birtokaiként. 1400-ban Tőttöst újra beiktatják Gara birtokába. 1402 és 1406. években is Tőttös-birtok. 1413-ban Garai nádor Tőttös Lászlót Gara és Kajánd birtokaiban ama határok között, a mint azokat a kalocsai káptalan megjáratta, Kajándi Pál özvegye ellentmondásai ellenére beiktatta. Az 1520 és 1521. évi Bodrog vármegyei tizedjegyzékben Mátéháza, Tárnok után Gara is fel van sorolva. 1574-ben Gara a Tőttösök egyéb birtokaival már régebben a Kisvárdai család birtokába kerűlt örök szerzés czímén s ezek most birtokaik elfoglalása ellen tiltakoznak. 1598-ban Esztergom a törököktől a császár kezébe kerűlvén, ez az elpusztított néptelen vidéket be akarja telepíteni s evvel Pálfy Miklós esztergomi várparancsnokot bízta meg, a ki többi között e czélra a török hódoltságban levő szerbeket is magához édesgette. Bácskának felső részét, a régi Bodrog vármegyét majdnem tisztán szerbek lakták s ezek igen sok helységből fel is költöztek. A kiköltözött falvak sorában volt Gara is. 1641-ben Gara Milojkovics Miklós birtokába jutott, 1642-ben pedig ugyanezeket, nádori adomány útján Aszalay Istán és Komjáthy Ábrahám kapták. Milojkovics ez ellen 1643-ban tiltakozik. 1663-ban Bory Mihály, Dvornikovics Miklós és Szalatnyai Horvát György bevezettetnek Katymár, Legyen és Gara falvak, Tompa, Máda, stbi puszták birtokába. 1679-ben az érseki adójegyzékben Gara is fel van sorolva. 1712-ben nádori adományozás útján Urbanecz Mátyás kapja Gara pusztát. 1724-ben a bajaiak bérlik Garát. 1727-ben a Baja város pusztája volt Gara, a hol 200 adófizető lakott. 1727 márczius 30-án Czobor Márk kapta a bajai uradalmat s ebben Garát is, a mely eddig Billard-nak volt bérbeadva. 1729-ben Czobor a bajai uradalmat Garával együtt négy évre Radics János alispánnak adta bérbe. 1735-ben Garán róm. kath. lelkészséget szerveztek s ekkor templomot is építettek vályogból. A Szent-László tiszteletére szentelt mostani templom 1780-ban épűlt. 1741-ben Czobor bajai uradalmát, így Garát is, báró Vajaynak adta el, a ki 1747-ben báró Orczyt is társúl fogadta. 1750-ben a kamara a bajai uradalmat Grassalkovichnak adta el. 1772-ben kelt tót szövegű urbárium szerint Gara Grassalkoviché. Mostani nagyobb birtokosai Gatti Mihály és id. Zomborcsevits Antal. A lakosok olvasókört és temetkezési egyesületet tartanak fenn. A község határa 10,262 kat. hold. Ebből a községé 561 hold, a járás-társulaté 474 hold. Garán az 1900. népszámlálás szerint volt 3898 lélek 752 házban. Anyanyelv szerint: 91 magyar, 2575 német, 1229 bunyevácz. Vallás szerint 3878 róm. kath., 21. izr. stb. A posta, távíró és a vasúti állomás helyben van. A községgel több elpusztúlt község volt határos a mohácsi vész előtt. Ezek közűl: Bark községnek nagyobb jelentősége alig lehetett. Okleveles emlékeink csak a Barki nevű nemesek nevében utalnak a falura, melyről 1384-ben egy és a XV. században több oklevél tesz említést. A Barkiak egy része a Szőllősi előnevet használta, a többiek Piski, Aranyani és Szentmiklósi előnévvel szerepelnek a XV. század egyes időszakaiban. Birtoka lehetett a faluban a Bartáni családnak is, mely 1466-ban Barki előnévvel tűnik itt fel. A másik falu Benye (Benyő vagy Bénye). Okleveles nyomára 1345-ben akadunk, a mikor a bátai apát a Benye nevű birtokot a Bátmonostori Tőttös-öknek engedte át. 1384-ben a bátai apát tiltakozik az ellen, hogy Herczeg Péter, a Tőttös László engedelmével, az apátság bényei birtokából egy részt elhatároltatott. Ez az adat említi először, hogy e faluban a Szekcsői Herczeg családnak is volt birtoka. A mohácsi vész után a Herczegek kezén találjuk, 1535-ben Horváth János és családja, a Herczegek utódai, tiltakoznak az ellen, mert néhai Herczeg Pál birtokait, melyekre ők tartanak jogot, Herczeg György el akarja adni Werbőczinek. - A harmadik helység Beszen, melyről már III. Endre korából van adatunk, a mikor Bezun alakban szerepel a neve. Csánki a kismartoni levéltárban, 1333-ban, Besen nevére akadt. A helység birtokviszonyairól adatunk nincsen; a kalocsai káptalannak 1308-ból kelt átiratában csak a Gara nevű birtok tőszomszédjaként emlékezik meg róla. - A negyedik eltűnt helység Kajánd volt. Ez a XV. század elején a Bartáni családé volt, de 1430-ban a Maróthiaké lett. A Kajándi család névadó községe. 1482-ben a Harasztiak előneveként is szerepelt. Már 1400-ban egyházas község volt és Egyházaskajánd néven is szerepel. - Az ötödik falu, mely e tájon elpsztúlt, Timak. Ez 1466-ban a Tőttösöké, majd a Várdaiaké volt. Későbbi sorsa ismeretlen. 89A hatodik eltűnt falu: Nyavalyád, 1351-1384 között a szekcsői Herczeg családé volt.
Az 1940-es években a Sóstó és a belvíz levezetéséhez mély elvezető árkot ástak, ahol a valamikori település nyomaira bukkantak. Ásatásra, a település maradványainak feltárására nem került sor, pedig sok mindent megtudhatnánk eleink történelméről. Viszontagságos évszázadok után, a török hódoltság idején, 1598-ban sok lakosa a császári fennhatóság alatt álló Esztergomba költözött. Gara a bajai uradalom részeként 1727-ben a Czobor nemzetség tulajdonába került, majd 1750-ben a kamara Grassalkovich Antalnak, Baja földesurának adományozta. A lélekszám 1870-ben 3878, ami 1941-re 3941-re nőtt. A csökkenés akkor kezdődött, amikor a német nemzetiségűek 37 százalékát, 990 főt kitelepítették a II. világháború után, körülbelül 400 lakost pedig "málenkij robotra" hurcoltak el. Öt bukovinai falu (Andrásfalva, Fogadjisten, Hadikfalva, Istensegíts, Józseffalva) székelyeit viszont 1941-ben a Délvidékre telepítette át a kormány, innen egy részüket Észak-Bácskába. Garára nagyobbrészt Hadikfalváról, Istensegítsről és Fogadjistenről érkeztek bukovinai székelyek. 1947-ben a lakosságcsere-egyezmény következtében felvidéki magyarokat, szlovákokat telepítettek Garára. Ekkor a népesség száma 4534 főre nőtt, ez volt Gara legnagyobb lélekszáma, innen folyamatosan ismét csökkent.2001-ben már csak 2683 főt számláltak.
Gara egyház.
Gara már III. Endre király idejében plébánia volt, a ki Garát "cum ecclesia", tehát a hozzátartozó kegyúri joggal együtt Keme fia Kelemen és Poch fia Mihálynak adományozta. Szomszédságában feküdt az 1526 után eltűnt Aranyán plébánia. Első temploma vályogból volt, nádfedéllel. Mostani templomát Grassalkovich herczeg építtette 1780-ban Szent László tiszteletére 34×14 m terjedelemmel.Földesura és kegyura 1750-től Grassalkovich herczeg volt.
1871-ben a község megváltotta s a birtokkal a kegyúri jogot is átvette, melyet ő felsége 1877-ben 3843. sz. a. hivatalosan is a hitközségre ruházott. Az autonóm hitközség megválasztott képviselői útján hármas érseki jelölés mellett gyakorolja a plébánosválasztást. A lelkészkedést a török idő alatt a bajai ferencziek végezték, 1735-ig szintén a bajai illír plébánia filiálisa. Plébániáját 1735-ben szervezték, 1804-ig csak mint adminisztratúrát töltötték be.
Anyakönyvei 1735-től kezdve vannak. A hívek száma 1781-ben 1149, 1908-ban 4130. Adminisztrátorok: 1735-38 Knezovits Antal, 1738-48 Pasztorcsics Miklós, 1748 Norsich Imre, 1754-57 Miatovics György, 1758-73 Haller Péter, 1774-82 Ikotits Bazil, 1782-90 Herczeg Antal, 1791-1800 Szentivánszky Maximilián, 1801-03 Miletics Márton. Plébánosok: 1804-47 Simonyi Elek, 1848-63 Kirschbaum András, 1864-74 Fontányi Alajos, 1875-77 Mezey Ignácz, 1878-1906 Ribovicz András. 1807-től Baszler István.
Az Élő Rózsafüzér-Társulat a következő helyeken alakúlt meg: Csurog 345, Tiszakálmánfalva 202, Futak 737, Titel (1888 óta) 60, Ókér 74, Zsablya 145, Újvidék 510, Borócz 195, Palánka (1895 óta) 1080, Bácstóváros (1899 óta) 322, Dunabökény 330, Topolya, Kishegyes, Bácsgyulafalva, Bácsszentiván 315, Szilágyi 235, Szond (1900 óta) 615, Militics 930, Dernye, Hódság (1895 óta) 740, Felsőszentiván (1889 óta) 250, Kúnbaja (1902 óta) 270, Szilberek (1899 óta) 330, Bácsbokod 340, Bátmonostor 150, Borsód 120, Nagybaracska (1857 óta) 720, Jánoshalma (1886 óta) 885, Őrszállás 495, Ószivácz 173, Veprőd (1899 óta) 420, Kuczora (1886 óta) 105, Regőcze 350, Küllőd (1904 óta) 260, Dávod 988, Csátalja (1906 óta) 225, Herczegszántó (1899 óta) 60, Gara 930 és Körtés 90 taggal.
VASÚT
A baja-zombor-újvidéki h. é. vasút hossza 145 km.; megnyílt 1895 szeptember 14-én. E vonal mentén a következő állomások vannak: Baja, Baja-szállásváros, Vaskút, Gara, Regőcze. Őrszállás, Körtés, Gádor, Magyarút, Nenadics, Zombor, Zombor-vásártér, Fernbach-szállás, Zsarkovácz, Sztapár, Szilberek, Militics, Hódság, Paripás, Perrag, Pelvay-szállás, Szépliget, Bulkeszi, Petrőcz-Dunagálos, Ófutak, Chotek-puszta és Újvidék. Baja és Zombor között naponta 2 személy és 4 vegyes vonat, Zombor és Újvidék között naponta 4 személy- és 2 vegyesvonat közlekedik.
A baja-zombor-újvidéki h. é. vonalon szállítottak 689.600 személyt és 116.100 tonna teherárút. Személyszállítás után befolyt 421.300, teherárúk után 402.800, összesen 824.100 K. A Bács-Bodrog vármegyei h. é. vasutakon szállítottak 1,023.000 személyt és 115.900 tonna teherárút. Személyszállítás után befolyt 728.900, teherárúk után 545.300, összesen 1,274.200 K. A kiskúnhalas-regőczei h. é. vonalon szállítottak 191.400 személyt és 54.400 tonna teherárút. Személyszállítás után befolyt 144.900, teherárúk után 146.400, összesen 261.300 K. A hegyesfeketehegy-palánkai h. é. vonalon szállítottak 178.900 személyt és 40.000 tonna teherárút. Személyszállítás után befolyt 111.500, teherárúk után 113.800, összesen 225.300 K. A szabadka-gombos-palánkai h. é. vasut adatai, az üzemidő rövidsége miatt, ezuttal még nem jöhettek számításba. Tehát a vármegye területén levő helyi érdekű vasutak szállítottak összesen 2,082.900 személyt és 326.400 tonna teherárút. A személyszállítás után befolyt 1,376.600, a teherárúk után 1,208.300, összesen 2,584.900 K. Ez adatok alapján az évi átlagos bevétel km.-ként 3288 korona.
Ugyancsak a besenyők emlékét őrzi Beszen (Bezun) falu is, mely III. Endre királynak az irat keltét meg nem jelölő oklevelében, Gara helység tőszomszédjaként szerepel. Ezt az adománylevelet a kalocsai káptalannak 1308-ban kelt átíratából ismerjük. (Zichy család okm t. I. 101. l.) E helység neve előfordúl egy 1333-ban kelt oklevélben is.
Mikor 1665-ben Lipót király, Szelepcsényi György, kalocsai érsek kérésére, az érsekség birtokaira új adománylevelet állított ki, az adománylevélben számos bács-bodrogvármegyei helységnevével találkozunk. A vármegye nevének megemlítése nélkül a következő bács-bodrogvármegyei helységek fordulnak elő az adománylevélben: Alsó-Roglatitza, Baratska, Bajsa, Bajmok, Batzkoth, Bérek, Chavoly, Chatalia, Dautho (Dautova) Felső-Roglaticza, Gara, Ivánka, Katzmár Koluth, Mélykút, Mátéháza, Pandúr, Rim, Rigitza, Tavankút, Vaskút, Zobnyatitz, Zidovitz. Bács vármegye területéhez sorolja az adománylevél a következő helységeket: Csicso, Csekőháza, Czorva, Bratiovich, Bács, Bereg, Bozie, Böször, Aranyhalma, Dautova, Doroszma, Egres, Györk, Ötömön, Fatous, Felhegyes, Götze, Gozpodinetz, Monostor, Moly, Militits, Velkopolya, Olasz-Béregh, Padevo, Petrovoszello, Rasztinya, Szonta, Szent-Péter, Sóshalma, Szent-Mihály-Teleke, Tóth-Monostor, Vizes, Vindvár, Mada, Ivánka. Bodrog vármegyéhez csupán a következő helységeket sorolja az adománylevél: Feköd, Garab, Halmad, Igor, Korpád, Kis-Hartha, Péter-Váradja, Theköd. (Katona: Historia Metrop. Colocensis Eccl. II. 90.) Nyilván akkoriban nem is tudták, hogy ezek a helységek hol feküsznek, csupán a régi oklevelekből böngészték ki az egyes helyneveket. Különös figyelmet érdemel az adománylevél záradéka. Ebben Lipót király meghagyja a nyitrai, selyei, kistapolcsányi, lévai, korponai, füleki, kékkői, garamszentbenedeki és ónodi várkapitányoknak, hogy a kalocsai érseket az elősorolt helységek és fekvőségek birtokában, "contra quosvis violentos impetitores, turbatores et damnificatores, signantes vero milites" megvédelmezzék.
Gara és a Duna
A Dunának ujabb ága volt a mai ingoványsor, mely az előbbenitől nyugatra Bugyi, Peszér, Adacs és Izsáknak haladva a Kolumtóban éri végét, melynek nyugati karját az Ürjeg képezi; ez Sabadszállás, Fülöpszállás, Akasztó, Kis-Kőrös, Hajós, Nádudvaron át Szt.-Istvánig követhető. Kun-Szt.-Miklóson a Bak-ér megy át; Paksirányában a mai Dunától 20 kmre Kis-Kőrösnél látszik a régi meder, mely egyúttal a széles árterület szélétképezi; alább pedig a mohácsi folyószakasztól 26—35kimre keletnek Gara mellett fekvő Soliti-tó nem egyéb, mint a Dunának egyik maradványa. Mindez arra mutat, hogy itt hajdan a Duna egy ága volt, mely ezelőtt 50—6 0 évvel is folyam mederidomú , hosszannyúló, állandóvizű tónak, alul világosan észlelhető közlekedése volt a Dunával. 1892
1595
Gara (Gazza), 58 kathólikus ház volt, templom itt nem állt fenn , a hívek Szántovára jártak templomba ,
A község története évszámokban
- 1290. III. Endre felszabadítja két várjobbágyát, Keme fiát, Klementet és Poch fiát, Mihályt, és a Gara nevű birtokot minden jövedelmeivel nekik adományozta
- 1334. A települést Garai Péter eladta Becsei Töttösnek és Vesszősnek
- 1359. Gara Becsei Töttös lányának Klárának a tulajdonába kerül
- 1366. Garán járt kereskedőket úton hazafelé útonállók kirabolják
- 1526. Az első bunyevácok letelepedése, IV. Béla király kísérőiként érkezhettek.
A Gyöngyösi Ferencesrend kolostorának okirata szerint a bunyevácok 18 ferencesrendi szerzetes vezetésével költöztek Szabadkára, kiknek egy része Bajára
- 1574. A falu a Kisvárdai család tulajdona
- 1590. Az adójegyzék szerint Garának már 25 adózó háza van
A török hódoltság idején Gara község a zombori deftenderhez tartozott.
A török, majd a kuruc időkben a falut szétrombolták, a lakosság elmenekült vagy elpusztult.
A jelenlegi település csak a török hódoltság megszűnése után alakult ki.
- 1598. A török hódoltság idején Gara szerb lakossága Esztergomba vándorol
- 1635-41. Eszterházy Miklós a falut Urbanec Mátyásnak adományozza
- 1641. Milojkovics Horvát Miklós tulajdona lesz a falu
- 1642. Aszalay István és Komjáthy Ábrahám kapják meg a falut
- 1663. Bory Mihály és Horváth György birtoka lesz
- 1703-11. A kuruc időkben teljesen lerombolják a falut
- 1712. Nádori adományozás útján Urbanec Mátyásé lesz Gara puszta, de az teljesen lakatlan.
Ekkor 5 kis falu határolta: Bark, Beszen, Kajánd, Tinak, Nyavajád
.
A török hódoltság alatt tönkre mentek és nem is épültek újjá.
- 1724. Mária Terézia uralkodása idején történik Gara betelepítése szerbekkel és bunyevácokkal
- 1727. A község, a bajai uradalom részeként Czobor Márk tulajdonába kerül. Lakosai száma 200 fő.
- 1731. A falu lakosainak száma már 277, és innen rohamosan gyarapodik
- 1734. Mária Terézia németeket telepít a faluba
- 1735. Templom épül vályogból, és a község lelkészséget kap
- 1741. A község tulajdonosa a Vajai család
- 1747. Orczy Lőrinc zálogba birtokolja Garát Czobor Józseftől
- 1750. A királyi kamara Grassalkovich Antal baja földesurának adományozza a falut
- 1755. Megindul a gyermekek tanítása az akkori sekrestyés, Gogrinyi János vezetésével
- 1762. A tanítást Bary János vállalja, aki közjegyzőként is tevékenykedik
- 1763. A gyermekek tanítását Tubics Antal veszi át
- 1770. Garának már 1888 lakója van
- 1780. Felépül, a falu késő barokk stílusú, római katolikus temploma.
Titulusa: Szent László király. Búcsújárás: június 27-e
Gara község térképe 1783-ból
- 1800. Megszervezik az első hivatalos tanítói állást
- 1866. Kolera járvány pusztít a faluban
- 1870. A falunak már 3878 lakója van
- 1872. Négy tanítói állást szerveznek a faluban
- 1880.11.09.07.50 órakor földrengés rázza meg a falut
Gara község térképe 1861-ből
- 1883.07.03.Orkánszerű vihar tombol végig a falun.
A legidősebb ember sem látott hasonlót.
Fákat csavart ki, tetőket sodort el és elgörbítette a templom tornyát is.
- 1884. Kohn József az egyháznak ajándékozza kocsmáját és mészárszékét iskolai célra
- 1894. Megkezdték a Baja-Újvidék vasútvonal építését
- 1894. A Kohn féle kocsmát végleges formában átadták iskolai célra, 4 tanteremmel és két tanítói lakással
- 1895. Postahivatalt kap a község két postáslány tevékenységével
- 1895.01.04.Garára berobogott az első vonat
- 1895.10.01.Bevezették a kötelező polgári házasságot és az anyakönyvezést
- 1896.05.02.Milleneumi ünnepséget tartanak a faluban
- 1897. Megalapítják a falu első gyógyszertárát
- 1897.11.22.Elkészül a műút a vasúttól a községházáig
- 1899.07.10.Megalakul az Óvoda Boross Anna óvónő vezetésével
- 1900. Tagosítás kezdődik Gara határában
- 1906. A munkanélküliség és az alacsony bérek miatt a német férfiak munkára Németországba mennek.
- Az uradalmi cselédek a községben béremelési mozgalmat folytatnak
- 1907. A Gégner féle malom őrölni kezdett
- 1908. Tovább bővül a templom grof Tubics Mária támogatásával
- 1918-21. Szerb közigazgatás alatt állt a község
- 1924-25. Felépült a műút Gara és Baja között
- 1925. Giese Fülöp megkezdte az első mozi működtetését
- 1925-26. Elkészül a műút Gara és Csátalja között
- 1927. Lecsapolták a Sóstót. 427 khold föld vált így művelhetővé
- 1929. Új emeletes iskola épült tornateremmel
Az új emeletes iskola építése és tanulók 1929-ből
- 1930. Létre jött a Zárda iskolai célra, egy bunyevác és egy német osztállyal
- 1934-35. Elkészült a Gara és Bácsszentgyörgy közötti műút
Kisiparosok Egyesülete 1935 Gara
- 1936. Világosság lett a faluban, hiszen bevezették a villanyáramot
- 1940. Bácsszentgyörgyöt Garához csatolják. Eddig Nagybaracskához tartozott
- 1944.10.18.Garát felszabadítják a szovjet csapatok
- 1945.04-05.Megkezdődik a földosztás a faluban
- 1946.02.01.200 székely érkezik Dél-Bácskából
Július 3. Gyomáról tiszántúli telepesek érkeznek Garára
Szeptember1. Önálló iskolaként kezdi a tanévet a bunyevác tagozat
- 1945-46. 990 fő német kitelepítése Németországba
- 1948. Az iskola államisítása
- 1949. Megalakul a Fürst Sándor és a Vörös Csillag termelőszövetkezet, valamint Állami Gazdaság
- 1951.06.01.Megalakul a garai faipari KTSz
- 1954.07.07.Létrejött az Iskolai Napközi Otthon
- 1955. Önálló iskola lett a Német tagozat
- 1957. Megszüntették a Határőr laktanyát
- 1958. A HÖR laktanya helyén EÜ Gyermekotthont hoz létre a BKM Tanács
- 1959. Megalakítják a Kossuth és a Partizán Tsz-t
- 1960. Megalakul a községi bölcsőde
- 1963. Községi Vízműtársulás alakul a falu vezetékes ivóvíz ellátására, közkifolyókkal
- 1964. Az ÁFÉSZ áruházat épít
- 1966. Leállítják a malom működését
- 1967.08.13.Garát Határőrközséggé avatják
- 1970.02.02.Megnyílik a német nyelvű óvoda Osztrogonácz Antalné vezetésével
- 1971.11.15.Megszüntetik a vasutat Gara és Baja között
- 1970. A lakosság létszáma 3408, ebből aktív kereső: 1649 fő
- 1971. Létrejön a Férfi Fehérnemű Gyár Garai egysége
- 1973.03.01.Tanácselnök Zegnál Márk (1984 március 15-ig)
- 1973. Központi buszváró épül
- 1974-75. A Központi Óvoda bővítése
- 1974-78. Ravatalozó épült.
Társadalmi összefogással kövesút lesz minden utcában.
Társadalmi összefogással kiépítik a járda rendszert
- 1976. A Csátaljai DÉMÁSZ segítségével korszerűsítik a villamos hálózatot, és a közvilágítást neonra cserélik
- 1978.03.01.A Férfi Fehérnemű Gyár átalakul FÉKON-á
- 1979.05.01.Szennyvíztisztító telepet kap a község
- 1981. Az Igali csatorna kotrása és a belvíz elvezető árkok rendezése
- 1982.06.26.A Tanácsháza gazdasági része és a Tűzoltószertár leég
- 1983. Felújítják az Iskola alsó tagozatát
Édességipari üzem kezdi meg működését
Elkészül a hydroglóbusz korszerű víztisztító berendezése
Szervezett szemét elszállítás megszervezése
- 1984. Az EÜ gyermekotthon bővítése 120 ágy és 210 fő gondozott részére
Elkészült a gyógyszertár korszerűsítése
- 1984.03.15.Tényi Antal tanácselnök
- 1985. Elkezdődik a Művelődési ház és az új Posta hivatal építése